A sajtótájékoztató után Kincses Előd az MTI-nek elmondta, a kitüntetetteknek csupán a 17 százaléka vett részt azon a gyűlésen, amelyen megválasztották a - Tőkés kitüntetése esetleges visszavonására javaslatot tevő - becsületbíróságot.
Kincses szerint azért sem ítélkezhet a megalakult becsületbírság Tőkés László fölött, mert a volt püspök két feljelentője is tagja a testületnek.
Az ügyvéd elmondta, a marosvásárhelyi sajtótájékoztatója után kapta meg a Tőkés Lászlónak küldött idézést, amely annak a nyolc kitüntetetteknek a beadványát is tartalmazta, akik a volt püspök érdemrendje visszavonását kezdeményezték. Hozzátette, megrökönyödve tapasztalta, hogy a Szociáldemokrata Párt két politikusa: Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea is kezdeményezte a kitüntetés megvonását. A két politikust a beadványokat elbíráló becsületbíróságba is beválasztották, ami szerinte nyilvánvaló összeférhetetlenség.
Kincses Előd elmondta, a kitüntetés visszavonását kezdeményező Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök szavaival készül érvelni amellett, hogy Tőkés László kifogásolt kijelentése a szabad véleménynyilvánítás területére tartozik. A miniszterelnök ugyanis a véleménynyilvánítás szabadságát taglaló hosszú beadvánnyal védekezett a Tőkés László által márciusban indított személyiségi jogi perben.
Az ügyvéd szerint a Tőkés László elleni támadások kiindulópontjában egy fordítási hiba áll. Védence ugyanis Magyarország Erdély fölötti védhatalmi státusának az elérését kezdeményezte júliusban Tusnádfürdőn, a román sajtó pedig arról számolt be, hogy Tőkés Erdély magyar protektorátus alá helyezését kérte. Kincses hozzátette a protektorátus gyarmati viszonyt takar, a védhatalmi státus pedig egy olyan viszonyt, amelyet korábban Ausztria is gyakorolt az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol fölött.
A Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága csütörtökön vizsgálja meg, hogy méltó-e még ma is Tőkés László arra a kitüntetésre, amelyet az 1989-es román forradalom kirobbantásában játszott szerepéért a forradalom 20. évfordulóján kapott.